Rémálom az Elm utcában.

Tegnap este úgy próbáltam elaludni,hogy
1.Próbáltam nem tudomást venni a 100km/órás szélről és a 15 méter magas fűzfáról,ami történetesen az ablakom előtt van és szeles időben kicsit kileng
2.Fantáziaképeket raktam össze a kedvenc színészeimről, kerti sütögetésről meg kisbuszokról
3.Azon agyaltam,vajon mit kezdek az életemmel
4.Hallgattam az esőt
5.Elolvastam pár oldalt a Twilight-ból,de minek.

Az álmaim mostanság szürkék,zaklatottak.Sokszor üldöznek,kergetnek,futnak utánam mindenféle ijesztő dologgal,vagy a kenesei löszfalról álmodom,hogy leesek, mert minden nagyon mély,aztán Velencét látom magam előtt,de a Klónok támadása-beli szigetre emlékeztet,a Comoi-tó melletti jelenetekre.Általában nagyon magas helyeken vagyok,és mindig félek,hogy lezuhanok,de pár hete azért megjelennek az álmaimban a kedvenc férfiszínészeim is,ami mindig elégedettséggel tölt fel.Amúgy is utálok felébredni jó álmokból,de ezekből különösen nehéz.
De a tegnapi álmom mindent vitt.Úgy érzem,meg kell osztanom,hogy ne teljesüljön. Egyik kedvenc színésznőm Lena Olin(You can google it,de Ő volt Tyler mamája a Remember me-ben,és Hayden Christensen mamája az Awake-ben,ezen kívül Jennifer Garner mamája az Alias című sorozatban), na szóval sétálok az utcán,süt a nap,hallgatom az mp3-am,amikor szembe jön velem.Tökre megörültem neki, elkezdtünk társalogni,amikor elváltozott a hangja,és elővett egy bicskát. Én nagyon megijedtem,mert kinyitotta,és elkezdett vele hadonászni,miközben kedélyesen mesélt valami baromságról. Azt hazudtam neki,hogy elszaladok valamiért az utca végére, elhitte,hát elkezdtem rohanni. Közben váltott a kép,egy nagy,krémszínű nappaliban álltam,amikor megjelent előttem...Kristen Stewart. Csodaszépen, akcentus nélkül beszélt hozzám magyarul,kajával kínált,ott illegette magát előttem,én pedig könyörögni kezdtem,hogy had használjam a telefont,mert odakint egy gyilkos üldöz. Mesélte,hogy áh,tudja, a nő nem veszélyes amúgy,de nyugodtan telefonáljak.
Maga az álom nem azért volt gáz,mert Kristen benne volt,persze,azért is,főleg mert meglepődtem azon,hogy megengedte,hogy telefonáljak, hanem azért,mert két dolog miatt is ideges voltam:az egyik,miért üldözne engem Lena Olin vagy akárki más bicskával (ha már ölni akar,miért nem valami nagyobb cuccal intézi el?),és hogy miért Kristen Stewart házába menekülök? Az álom rövid volt,de idegesen keltem fel,főleg mert tudtam,hogy Pestre kell mennem az esőben meg a szélben.
Aztán persze a vonatok nem közlekednek,mert leszakadtak a felső vezetékek,így passzoltuk a mai kirándulást,ami annyit tesz,lesz időm kockulni,na nem mintha nem ezt csináltam volna az eltelt 3 hónapban.Egyebek közt elkeseredett kísérletet tettem rá,hogy kimenjek a városba, de csak a tőlünk 100 méterre lévő ABC-ig jutottam. Így is a barna vastag kabátomban voltam és sálban,ez az összeállítás utoljára azon a bizonyos tihanyi napon volt rajtam,amikor találkoztunk Uma Thurman-nel.

Egyébként rendkívüli módon tetszik az arculatváltás! :) :D Szép napot!